Egyre inkább háttérbe szorul a mások melletti határozott és tudatos kiállás

Beszélgetés Derzsi Ákossal, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom újonnan megválasztott ügyvezető elnökével.

Nemrég tartották meg Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom XIII. kongresszusát. Bár a mozgalom immár több mint harminc éve létezik, és nemzetközi viszonylatban ismert, hazai közéleti láthatóságáról ez nem mondható el. Legalábbis eddig, hiszen a vízválasztónak tűnő kongresszuson létrehozták az ügyvezető elnöki funkciót, épp azért, hogy az a mozgalmat visszavezesse a romániai magyar közélet fősodrába. A mozgalom ügyvezető elnöke egy tapasztalt, komoly szakmai önéletrajzzal rendelkező politikus lett, nevezetesen Derzsi Ákos. Az egykori képviselő, szenátor, kétszeres államtitkár, több parlamenti bizottság tagja előtt komoly feladat áll, hiszen egy olyan zavaros időszakban kell új lendületet adnia az RMKDM-nek, amikor az emberek egyre távolabb kerülnek a politikától.

Egyre inkább háttérbe szorul a mások melletti határozott és tudatos kiállás

– Talán indíthatnánk onnan, hogy maximális szavazattal választották meg elnöknek, pontosabban, a jelenlévő küldöttek mindegyike önre adta le a voksát.

– Igen, ez így van, és ezúton is köszönetet szeretnék mondani a küldötteknek, hogy kitüntettek bizalmukkal. Az a véleményem, hogy a szavazatokat maga az ügyvezető elnöki funkció is megkapta, hisz ahogyan már a bevezetőben említette, a láthatóság hagy kívánnivalót maga után. Ezt a küldöttek közül sokan el is mondták, tehát úgy gondolom, van igény arra, hogy a mozgalom igenis láthatóan jelen legyen a közéletben. Ebben segíthet egy jól megszervezett ügyvezetés.

– Egy olyan mozgalomba kell életet lehelni, amiről nem sokan hallottak. Mit kell róla tudnunk?

– Én nem azt mondanám, hogy nem hallottak róla, mivelhogy már 33 éve jelen van a romániai magyar politikai életben, inkább azt tapasztalom, hogy azok az emberek, akik nem politizálnak, nincsenek tisztában azzal, hogy mi a mozgalom feladata, mit képvisel és főleg, hogy kiket képvisel. Sokan rákérdeznek még a mai napig is, hogy ez most az RMDSZ-en kívül vagy belül van, hogy ez egy politikai alakulat vagy csak egy nonprofit egyesület.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jogelődje a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt volt. Ez 1990 márciusában nyert hivatalos bejegyzést, és első volt a Kárpát-medencei magyar pártok közül, melyet felvettek az Európai Kereszténydemokrata Unióba. 1999-ben a párt mozgalommá alakult, és azóta is az RMDSZ platformjaként politizál, felismerve azt a tényt, hogy a romániai magyarság politikai megosztottsága a képviselet kárára menne. A Platformok Konzultatív Tanácsának tagja és hozzájárul a Szövetség politikai döntéseinek előkészítéséhez. A mostani, XIII. Kongresszuson a tisztújítás során elnököt, hat alelnököt és egy ügyvezető elnököt választottunk. Az elkövetkezőkben újra fogjuk definiálni mindenki feladatát.

– De mit kezdjünk a kereszténydemokráciával, lehet-e ezt a hétköznapok szintjén értelmezni?

– Eszembe jut egy interjú, melyet Balog Zoltán református lelkésszel, a volt Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével készítettek, és azt kérdezték tőle: ön kereszténydemokrata? A válasz pedig az volt: Igyekszem keresztény lenni, és demokrata vagyok. Való igaz, hogy sokszor könnyebb demokratának lenni, mint kereszténynek.

A hétköznapok szintjén a mi magyar közösségünk, ha nem is tudatos ideológia mentén, de életforma szerint sokkal közelebb áll a kereszténydemokrata eszmerendszerhez, mint bármely más politikai ideológiához. Én abban látom a problémát, hogy a kereszténydemokrácia legfontosabb elvei, mint a perszonalizmus, a szubszidiaritás, valamint a szolidaritás nem érvényesülnek a mindennapokban. Vagyis az az ésszerű gondolkodás, hogy a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol azok felvetődnek, egyre kevésbé megvalósítható törekvésnek tűnik a központosított hatalom miatt. A közjót, mint az emberi tevékenység fontos célját összetévesztjük az egyének javának summázásával. Egyre inkább háttérbe szorul a mások melletti határozott és tudatos kiállás. Nem az értelmezés jelent gondot, hanem a keresztény magatartás elsajátítása és megélése.

– Melyek a legsürgősebb, azonnal elvégzendő feladatok?

– Az én meglátásomban az egyik legfontosabb és sürgősebb feladat a tagsági jegyzék elkészítése. Létezik ugyan, de az évek során nagyon sokat változott, így mindenképp aktualizálni kell. Fontos tudnunk, hogy kit, hol és hogyan tudunk megszólítani, valamint azt is, hogy kire számíthatunk. Erre van már kidolgozott tervünk, melynek kivitelezése az ügyvezető elnök feladata.

Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy sokkal többet kell az emberekkel találkozni, és jól megszervezett, tematikus fórumok keretében beszélgetni. Igény van közösségen belüli szélesebb konzultációra. Erre tettünk már egész jó kísérleteket, ha csak a lapbemutatókra és különböző aktuális témák margójára szervezett beszélgetésekre gondolunk.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a nagyobb szabású közösségi események szervezését sem. Ezt is sikeresen gyakoroltuk az elmúlt években. A visszajelzések azt mutatják, folytatni kell.

Természetesen minden eddig vázolt tevékenységeknek komoly anyagi vonzatai vannak. A gazdasági kérdés nem megoldható csak tagdíj beszedésből, vagy pedig jóindulatú személyek támogatásából. A mozgalom mellett működik a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Egyesület, mely mint jogi személy gazdasági tevékenységet is folytathat, és melynek az lenne a feladata, hogy hozzájáruljon a kijelölt célok eléréséhez. Minden pályázati lehetőséget ki kell használnunk. Ehhez a feladathoz viszont szakemberekre van szükségünk. Harminc napon belül a teljes elnökség ütemtervet köteles bemutatni, melynek elfogadása után kivitelezési tervet készítünk, melyben rögzítjük a feladatokat és a felelősöket.

Aláhúznám, hogy a mozgalomban elvégzett munkáért sem az elnököt, sem az ügyvezető elnököt, sem az alelnököket nem illeti fizetség.

– Azt azért mindenki tudja, hogy a jövő esztendő elég viharos lesz a négy választás miatt. Juthat ebben szerep a mozgalomnak?

– A választások csak akkor lehetnek sikeresek, ha a polgárok élnek szavazati jogukkal, és részt vesznek minden előttünk álló voksoláson. Bármilyen magasztos célokat tűz ki egy politikai alakulat, ha azt a szavazók nem értékelik, az eredmény messze elmarad. Sajnos az idő múlásával a polgárok nagy része közömbössé vált a közügyekkel, illetve a politikával szemben. Ennek természetesen megvannak az okai. Csökkent a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom, az emberek úgy érzik, nincsen beleszólásuk a politikai döntésekbe. Így aztán a szavazópolgárok passzivitása növekedett. Ezekután nem kis feladat meggyőzni választóinkat, hogy érdemes szavazni. Úgy, ahogy Háromszék, vagy a Partium, vagy Csík, vagy a szórvány nélkül nem lehet meg az 5%, a platformok, köztük a kereszténydemokrata platform mozgósítása nélkül is kérdéses a jó eredmény. Kampányolni csak valós problémákra valós megoldásokkal lehet. És persze nem mindegy, hogy ki, vagy kik a jelöltek, főleg a helyhatósági választásokon. Csak olyan jelölteket tudunk támogatni, akik megfelelnek a kereszténydemokrácia eszmerendszerének. 

www.erdon.ro

2023 október 24.

Elhunyt Kozma Dezső irodalomtörténész

Elhunyt Kozma Dezső irodalomtörténész

Életének 87. évében elhunyt Kozma Dezső erdélyi magyar irodalomtörténész, az erdélyi magyar tudományos élet meghatározó alakja, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem volt rektorhelyettese, a Partiumi Keresztény Egyetem volt dékánja.

Középlakon született 1935, november 6-án. A romániai magyar nyelvű irodalom, kultúra és tudomány egyik kiváló ismerője és művelője. Középiskoláit 1953-ban végezte, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1958). Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeș-Bolyai Egyetemen tanársegéd, lektor, majd előadótanár. A filológia tudományok doktora. A XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszékén, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte. Részt vett a román-magyar történész vegyes bizottság tagjaként a Román Akadémia és az MTA közös ülésszakjain (1979, 1990). 1980 óta a Pro didactica c. tanári évkönyvek magyar szerkesztője, 1983-tól a NyIRK vezető tanácsának tagja, az 1990-es évektől szerkesztője. 

Az Europrint Könyvkiadónál megjelent művei:

Írók, költők, művek, (Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2007.)

Fantázia és megfigyelés. Mikszáth Kálmán száz éve, (Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2012)

Részvétünk és tiszteletünk fejezzük ki a példamutató munkáért!

2023 február 8.

Közel 500 templomot és vallási épületet romboltak le eddig az orosz-ukrán háborúban

Közel 500 templomot és vallási épületet romboltak le eddig az orosz-ukrán háborúban

Az Institute for Religious Freedom (Vallásszabadságért Intézet, röviden IRF) a múlt heti washingtoni vallásszabadsági konferencián mutatta be legfrissebb jelentését az ukrajnai templomtámadásokról. Az IRF kutatása rámutatott, hogy a legtöbb incidens az evangéliumi egyházak vallási épületeit érte: 75 pünkösdi, 49 baptista, 24 hetednapi adventista, illetve 22 más evangéliumi felekezet épületét. Ez az arány azért is számít aránytalanul magasnak, mert az evangéliumi egyházak követői csupán az ukrán lakosság 5 százalékát teszik ki.

Az országban a legtöbben (80 százalék) ortodox keresztények. Az Ukrán Ortodox Egyháznak 143 épületét, a független Ukrán Ortodox Egyháznak pedig 34 épületét érte kár.

Az IRF adatai szerint 94 Jehova tanúi, 29 katolikus, 12 zsidó, 8 muszlim és 4 mormon vallási épület sérült. Az intézet felmérései alapján a jövőben egyre több hasonló támadásra lehet számítani az ország keleti és déli részén a jelenleg is zajló konfliktus miatt. A jelentésben írnak célzott bombázásokról, rakétatámadásokról, vandalizmusról, vallási épületek fosztogatásáról, valamint vallási vezetők és hívők megkínzásáról és meggyilkolásáról. A lerombolt templomok közössége sok esetben azt tapasztalta, hogy az orosz katonák elégették az ukrán nyelvű szentírásokat, könyveket és egyéb iratokat.

Forrás: Christianity Today

 

2023 február 6.

Kabaré a Holnap városából Szilágsomlyón

Kabaré a Holnap városából Szilágsomlyón
2023 január 15.

2023 január 15.

Kabaré a Holnap városából a medgyesi Traube terem színpadán.

Kabaré a Holnap városából a medgyesi Traube terem színpadán.
2022 december 18.

2022 december 18.

2022 december 18.

Semjén Zsolt: ösztöndíjprogram indul a diaszpóra fiataljainak

Semjén Zsolt: ösztöndíjprogram indul a diaszpóra fiataljainak

Speciális ösztöndíjprogram indul a diaszpóra fiataljai számára, magyarországi felsőoktatási tanulmányaikat támogatandó - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XI. ülésén csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt elmondta: a programot Csák János kulturális és innovációs miniszterrel együttműködve valósítják meg.

A szerdai kormányülésen született döntés a Welcome Office (hazatérési iroda) létrehozásáról, amellyel azokat akarják segíteni, akik úgy döntenek, hogy véglegesen vagy átmenetileg hazatelepülnek Magyarországra. Az irodában elintézik majd például a nyugdíjfolyósítással, diplomahonosítással, jogosítvánnyal összefüggő ügyeiket - ismertette Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a magyar kormány nemzetpolitikája nem esetleges, nem pillanatnyi szempontokat követ, hanem „filozófiailag átgondolt”. A magyar állam értelme és célja a magyar nemzet fennmaradása és az emberek életminőségének javítása - hangoztatta. Az egyetemes magyarság szegényebbé válna, ha eltűnne az integráns részét képező diaszpóra magyarsága - tette hozzá. Mint mondta, több mint száz diaszpóraszervezettel vannak intézményes, szoros kapcsolatban, a Magyar Diaszpóra Tanács valóban képviseli és reprezentálja a világ magyarságát.

Kitért arra is, hogy a diaszpóra magyarsága sokáig egyfajta mellőzöttségben volt, a szocializmus idején kifejezetten ellenségnek tekintették az emigráció magyarságát. Stratégiai feladat volt, hogy a diaszpóra szervezeteit a megváltozott időknek megfelelően "minden magyar otthonává alakítsák". Ehhez nyújtanak segítséget a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasai, eddig mintegy ezren kapcsolódtak be a munkába.

Beszámolt arról is, hogy mintegy 230 ezer dokumentumot hoztak haza a Mikes Kelemen-programon keresztül, a legfontosabb iratok a nemzeti levéltárba kerülnek, a fennmaradók közül kárpátaljai és más külhoni magyar iskolákba szállítanak könyveket. Kitért arra is, hogy számos országban jöttek létre magyar házak, segítséget nyújtottak a külhoni területeken templomok építéséhez, rekonstrukciójához, támogatják az egyházi életet.

Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy minden olyan támogatást, ami nem kötődik szorosan egy területhez, kiterjesztik minden magyar állampolgárra, bárhol él. Jelezte: az anyasági támogatást eddig 43 ezren kapták meg, babakötvényt 38 ezren igényeltek és 20 ezer babacsomagot állítottak össze. Arra biztatta a diaszpóra magyarságát, éljen ezekkel a lehetőségekkel. Eddig több mint 1 millió 150 ezren váltak a magyar állampolgárság által "nemzettársunkból honfitársunkká", teljes szavazati joggal - mondta, megjegyezve: a mostani választáson 320 ezer külhoni szavazat érkezett, 50 ezerrel több, mint 2018-ban. Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki a diaszpóra magyarságának nemzethűségéért és hangsúlyozta: minden magyar, éljen bárhol a világban, bármikor hazajöhet Magyarországra.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a világ 30 országából érkeztek vendégek a tanács csütörtöki ülésére, hatvan szervezet a virtuális térben követte a tanácskozást. Kitért arra, hogy folyamatos a kapcsolattartás a diaszpóra szervezeteivel.

A diaszpórapályázatot 2021-től a Nemzeti Újrakezdés Program részeként hirdetik meg, szétválasztották a támogatási célokat, külön pályázat szól a működés, fejlesztés, eszközbeszerzés támogatásáról, külön a programok és rendezvények segítéséről. Az államtitkár beszélt a Kőrösi Csoma Sándor-program folytatásáról és arról is, hogy 2018 óta megszervezik a hétvégi magyar iskolák találkozóját, a programot a járvány miatt 2021-ben és 2022-ben online formában tartották meg. Beszámolt a diaszpóra iskolatáborokról is, idén 11 helyszínen 400 gyermek táborozott.

Közölte: a végéhez közeledik a Mikes Kelemen-program, jelenleg különös, egyedi értékeket képviselő anyagokat szállítanak haza és dolgoznak fel.

Kitért arra is, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyprogramban az anyaországi és külhoni adományok összege meghaladta az egymilliárd forintot.

A program zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be., aki az egyetemes magyarság integráns részének nevezte a diaszpóra és az emigráció magyarságát, akik nélkül az egyetemes magyarság válna szegényebbé.

MTI

2022 november 19.

A hatodik sikeres előadás után

A hatodik sikeres előadás után
2022 november 11.

Kabaré a Holnap városából - Nyárádszereda

Kabaré a Holnap városából - Nyárádszereda
2022 november 6.

Szászrégen

Szászrégen

Kabaré a holnap városából Szászrégenben. Egy rég elfelejtett műfaj újjáéledésének volt a részese az, aki eljött és megnézte a produkciót.

2022 október 21.

2022 október 21.

2022 október 21.

2022 október 21.

Aradi Magyar Napok

Kabaré a holnap városából - Legendás magyar előadók felejthetetlen dalai csendültek fel 2022. szeptember 29-én pénteken 18 órától az aradi Kultúrpalotában. És akik ezt az élményt elhozták: Vörös Edit operett primadonna, Turpinszky Gippert Béla operaénekes, Simon Boglárka és Jenei Gábor a Madách színház művészei. Konferanszié Varkucs Róbert.

2022 október 12.

Hamarosan folytatódik

Hamarosan folytatódik

A forró nyári szünetet követően hamarosan folytatódik az eddig is nagy sikert arató Kabaré a Holnap városából című projektünk. Kézdivásárhely és Székelyudvarhely után sorra vesszük Erdély nagyobb városait. Székely Zsejke, Kolcsár Katalin, Plesa Róbert, Gyenge Zoltán Balázs, Kolcsár Péter és Varkucs Róbert tolmácsolásában egy réges-rég elfeledett műfaj elevenedik meg a mélyen tisztelt publikum előtt. Hamarosan jövünk a részletekkel.

2022 augusztus 13.

Nagyváradi sikerek Erdélyben

Nagyváradi sikerek Erdélyben

Nagy sikerrel kezdett az elmúlt hét végén a kézdivásárhelyi Vigadóban a Kabaré a Holnap városából elnevezésű turné, amelyet tizenkét erdélyi város lát vendégül. Egy rég elfelejtett műfaj próbálja ezáltal megszólítani, megtalálni a járványt, kríziseket és sajnos már háborút is megélt, posztmodern lehetetlenségbe zárt jelenkor emberét. Hátha még tud nevetni, hátha még visszhangra talál benne egy hajdani sláger refrénje. A műsort Plesa Róbert és Sorbán Attila állította össze.
Szervező: Romániai Magyar Kereszténydemokrata Egyesület és a Bihar Megyei Kereszténydemokrata Mozgalom Egyesület. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

 

2022 május 31.

A konferanszié

A konferanszié
2022 május 28.

Előadás

Előadás
2022 május 28.

2022 május 28.

Turné

Turné

Egy rég elfelejtett műfaj újjáéledésének a részese az, ki beül a Kabaré című produkcióra. Kabaréjelenetek, anekdoták, sanzonok, kuplék és híres magyar filmek legendás színészeinek örökzöld betétdalai idézik meg azt a világot, amikor még volt min nevetni, és együtt dúdolni a sarki fűszeressel a korszak legnagyobb slágereit.

2022 május 27.